Petróleumlámpák fényénél tartottuk 2022. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Héreg község krónikája, második bővített kiadásának bemutatóját.
Az est házigazdája a szerkesztő, Döbrentey Ildikó és Levente Péter voltak. Nieszner József polgármester köszöntőjében visszaemlékezett arra, amikor az első kiadást az 1990-es években Csík Rezső kézzel írt jegyzeteiből gépelte be. Könyv formában Vörös Zsigmond támogatásával jelenhetett meg, 1996-ban, 200 példányban. Ez a 200 példány azóta kézről-kézre járt a faluban, sokan olvasták, idézték, szerették, nem csak a történelmi múlt leírása, hanem mesélő, anekdotázó stílusa miatt, amellyel a levéltárban kikutatott események mellett a szájhagyomány által megőrzött történeteket is leírta.
Az esten ismert népdalok csendültek fel citerán és énekelve. Közreműködött a Kultszó Egyesület, a régi, hosszú téli éjszakák hangulatát idézte Körmendi András, a Bánki Donát-Péch Antal Technikum diákjának citerajátéka. Az elhangzó szövegrészletek között Roncsek Emma, az Árpád Gimnázium végzős diákja énekelt.
A második, bővített változat Héreg Község Önkormányzatának kiadásában jelent meg, lektorálta és szerkesztette Döbrentey Ildikó. A kötetben megőrizték a Krónika eredeti szerkezetét. Csík Rezső prológusa után a régi Héreg története következik. Nevek, arcok elevenednek meg a múltból, történetek, a száz évvel ezelőtti Héregről. A történelmi áttekintőt követően a könyvben olyan fejezetek is helyet kaptak, mint Falusi életünk, a Héregi Tejszövetkezet története, Múltidéző barangolás Héregen, Lakodalmi szokások, a Hazafias Népfront működése. A kötetbe került idős Vörös Zsigmond héregi gazda írása háborús fogságáról, Szenteste a dachaui fogolytáborban címmel. A kibővített kiadás második felében olvasható két történész tanulmánya Héregről.
Az új kiadás a Szekszárdi Páskum Nyomdában készült, nagyon szép, fényképes borítóval, fényes papírlapokon. A mellékletek között fekete-fehér és színes képeket is nézegethetünk.
A kötetbemutatót Döbrentey Ildikó vezette, egy-egy fejezetet röviden bemutatva, amelyekből Miskovics Etával olvastunk fel részleteket.
A kötetet két tanulmány kíséri. Dr. Horváth Géza írásában a héregi református egyházközség történetét mutatja be templomának felépítéséig, a kezdetektől a 18. század végéig. Kovács Dávid pedig a középkori Héreg történetével foglalkozik Fejezetek Héreg történetéből című írásában.
Rudi bácsi és mások is mondták, hogy a falu iratai a vágselyei levéltárban vannak. Almási Jani bácsi is sokat mesélt arról, hogy elkísérte Rudi bácsit az 1980-as években a levéltárba kutatni. Nem tudom, hogy azóta próbált-e már valaki kikérni az ott őrzött iratokat… Én hiába próbálkoztam, a levéltárosok nem tudtak segíteni. Mégcsak nem is hallottak Héreg nevű településről… Köszönettel fogadok ezzel kapcsolatban minden segítséget, tanácsot, javaslatot.
Juhász Zoltán András 