Kategória: Egyéb kategória
-
Gradus-mester nyomtatásban
Megjelent a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület Évkönyve 2022 című kiadvány. Meglepetésemre szerepel benne két írásom is. Az egyik egy beszámoló (úti napló) az Aradi Honismereti Civil Regionális Találkozóról, ahol az Értéktárak és Honismeret címmel adtam elő. A másik írás pedig nem más mint Gradus-mester szegedi élménybeszámolója. Köszönöm a szerkesztőnek, Gergelyné Bodó Máriának, hogy érdemesnek találta…
-
Október 23-ra emlékeztünk Héregen
“(…) minden egyszerre megváltozott valamivé, mert minden kinyílt, minden emlék a jelenbe tódult, mert minden szerelmetes lett, minden belülre került, minden elérhetővé vált, minden, ami korábban és később rész szerint volt, az egész értelmét nyerte el. Magyar lett Budapest. Az ostromlott, elárvult, a szétlőtt főváros a magyarok városa volt, és fénylett akkor is, amikor 4-én…
-
A Gerecse kincsmondái
Megjelent a gerecsei kincsmondákról szóló tanulmányom. A rövid írásban az egykor (pontosan 1903-ban) héregiek által mesélt kincsmondákat mutatom be. Nagyon kedves nekem a téma, amire véletlenül bukkantam rá a doktori kutatásaim során. Igyekeztem a néprajz és a történettudomány módszereivel feldolgozni az egykori történeteket és összehasonlítani azt más mondákkal, mondatípusokkal. Így arra is választ kerestem vajon…
-
Gradus-mester feljegyzései 20. rész – 3P = 3S Dziękuję bardzo
B: Kedves Barátom, mindig biztosra akarsz menni, és inkább a kényelmet helyezed előtérbe mint a látnivalókat. Aludni útközben, meg otthon is lehet. Varsóban sajnos ezen az éjszakán nem tudtál, hiszen éppen alattad egy nagy partyt tartottak, ezért ötpercenként felriadtál. Elindultál hajnalban, de a reggeli félálomban elnéztél egy útkereszteződést és rossz irányba fordultál. Ó, micsoda balszerencse!…
-
Gradus-mester feljegyzései 19. rész
A-válasz: Nincs szerencséd a diavetítővel. Ahogy hazaértél lelkesen szeretted volna kipróbálni, és bedugtad az első konnektorba. Kíváncsi voltál milyen film maradt benne, talán harminc éve nézték utoljára valahol. Sajnos nem működik, sőt – jaj ne! Kesernyés, égett szagot érzel, füstölni kezd a konnektor, majd hirtelen sötétség, szikrák csapnak elő a gépből. Zárlatot idézett elő a…
-
Gradus-mester feljegyzései, 18. rész (Lengyelország_02)
Az idő rohan, kevés időm van írni, számos látnivaló vár még ránk, ezért hevenyészett feljegyzéseimet teszem közzé, amelyekből majd talán egy egész kép összeállhat, ha lesz egy kis időm formálni a szöveget. A-válasz: Elindultál Częstochowa felé. A város neve összetett szóból áll. Często, azaz ‘gyakran’ és chowa ‘eltűnik’: gyakran eltűnik. A nevet azért kapta, mert…
-
Gradus-mester feljegyzései, 17. rész (Lengyelország 01)
Utunk viszontagságai mellett rendszeresen útkereszteződésekhez érkezünk, ahol dönteni kell. Ezért “együttutazásra” hívok mindenkit. Lehet jól és rosszul dönteni. Az nyer, aki a végén eljut velem az öt nap végén a célhoz. A mai kérdés: elmenjünk-e Częnstochowába a fekete madonnát megnézni, vagy inkább folytassuk utunkat Varsó felé? Figyelem, aki hibázik, annak elölről kell kezdenie a teljes…
-
Vitány vár legendái
A Szárligeti Karate Egyesület meghívására Vitány vár legendáiról, a várépítészetről és az egykori életmódról beszélgettünk a “karatékákkal” Tatabánya-Síkvölgyön. Ezúton is köszönöm a meghívást és az érdeklődést, figyelmet. Forgács József oroszlányi helytörténész könyvének segítségével elevenítettük fel az egykori legendákat Vitány-várról és megtudhattuk azt is, hogy mikor és miért épült az erősség, valamint kik lakhatták egykor. Azonban…
-
“A szünidő kihasználása gyűjtésre”
A nyári szünet sok diák megtervezi. Körbenéz a diákmunkaerő-piacon, munkátkeres, önkéntes szolgálatot vállal, táborokba, programokra jelentkezik. Fesztiválokra megy. A népművészeti felelős igen helyesen már az iskolai szünet megkezdése előtt alapkérdőíveket küldött ki a középiskolás néprajzi szakköröknek. (Morvay Morvay Péter kéziratait olvasva megfogalmazódott bennem, hogy a honismeret.hu honlapot katalóguscédulaszerű gyűjtésre lehet használni. Kiszállni egy-egy településre és…
-
Honismereti munka
“A honismereti munka mindenekelőtt az empirikus ismeretanyagot alakítja át művelőinek tudatában reális társadalmi ismeretekké (…). A honismereti munka az emberek közti forgolódásra, a gondolkodásra és az írásra nevel (…)” (Dömötör Sándor: Honismeret és a NÉKOSZ, Honismeret-helytörténet 1971/2 70. o.)