“Minden főld ugyan hazája
A jó embernek: való!
De mégis születte tája
Mindennél előbbvaló.”
(Csokonai: Visszajövetel az Alfőldről)
50. évfolyamába lépett a Honismeret folyóirat. Senki ne lepődjön meg, a római számozás szerint L-es. Március 21-én a Tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárban mutattuk be a lapot. Köszönet a szervezésért a Komárom-Esztergom Megyei Péczeli József Honismereti Egyesület elnökasszonyának és tagjainak!
Nagy szó: 50 év. Egy félszázad. 1972-ben a Honismereti Híradó első lapszáma a Hová röpül a páva? címet viselte. Aztán jöttek a különböző tematikák. Dr. Hála József tanár úr gyorsan végig is pörgette az előadásában a Honismereti Híradó, majd későbbi nevén Honismeret rövid történetét. Néhány név, akiknek sokat köszönhet a folyóirat: Kanyar József, Töltési Imre, Morvay Péter, Halász Péter, Andrásfalvy Bertalan, Selmeczi-Kovács Attila.
A jelenlévőket Márku Mónika, a könyvtár igazgatóhelyettese és Debreczeni-Droppán Béla, a szövetség elnöke köszöntötte. Az előadást követően dr. Simonik Péter Tapolczainé dr. Sárai Szabó Évával beszélgetett. Éva Tiszavárkonyról érkezett 1962-ben Tatabányára, ahol fiatal könyvtárosként megkapta a helysimereti gyűjtemény rendezésének feladatát. A helyismeret legnagyobb ismerője, kutatója egykori alma materem névadója, Bárdos László volt, akitől Éva vette át a munkát. Kezdetben egy üveges szekrényben talált 1788 és 1792 közötti köteteket, amelyek később – bevallása szerint – egész életére meghatározták a tevékenységét. Ez az öt kötet a Komárom megyei “Mindenes Gyűjtemény” volt, melyet a megyei egyesület névadója, Péczeli József szerkesztett.
A délután folytatásaként Bartha Évával, a Szövetség örökös, tiszteletbeli titkárával beszélgettem arról, hogyan jelent meg Komárom-Esztergom Megye a folyóiratban az elmúlt 50 évben. A beszélgetésben elmondta, hogy miközben tematikusan csoportosította a megyéről szóló írásokat, nagyon gazdag kép bontakozott ki előtte: az 1970-80-as években sok módszertani cikk született, táborokról, szakkörökről, múzeumbarát körök beszámolóit olvashatták a lapban. Azért is fontos ez a munka, emelte ki, hiszen lényegében ez vetette meg sokhelyen az alapjait a falumúzeumoknak, tájházaknak, helytörténeti gyűjtésnek és a helytörténetírásnak.
Igazán színes program volt a délutánon. Örültem, hogy megismerkedhettem az esztergomi-tatabányai helytörténészekkel, kutatókkal. Külön a legfiatalabb kutatógenerációhoz is szólt Sinkáné Mészáros Rebeka és Feke Eszter előadása. A bemutatón Körmendi András, Bánkis diákom zenélt.
Az est végén Bartha Éva meglepett a Honismeret 1993/5-ös számával, amelyben Csík Rezső, Rudi bácsi ír a Héregi Tejszövetkezet történetéről. Nagy megtiszteltetés, hogy bekapcsolódhatok a Szövetség munkájába, amely valóban a történelem hajszálgyökereit kutatja, keresi, amelyek látszólag aprók, de ne feledjük, hogy ezeken keresztül veszi fel a növény a legtöbb, legértékesebb tápanyagokat!
Aki elolvasná Rudi bácsi írását, az megteheti a linkre kattintva: https://honismeret.hu/honismeret-folyoirat/1993-5-szam
Juhász Zoltán András 