Június végén, a Múzeumok éjszakája rendezvényen beszéltem Kodály Zoltán héregi gyűjtéseiről. Miután az MTA – BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Gyűjtemény archívuma online is hozzáférhetővé tette a dalokat, többen felfedezték, kutatták az adatbázist. https://www.hungaricana.hu/hu/adatbazisok/zti/
Azóta erről az anyagról sok mindent kiderítettek a zenetörténészek, de ha egy kicsit jobban belegondolunk, alig tudunk a gyűjtőútról, az adatközlőkről valamit, akik felénekelték ezeket a dalokat. Ezért érdemes lehet összegyűjteni, amit Kodály-révén megtudhatunk Héregről. Ebben az írásban azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amelyekre választ keresek feljegyzéseiben.
Kodály héregi lejegyzéseiből például megtudhatjuk, hogy Imely Antal, 67 éves. Kozár János 56 éves. Ők ketten együtt (vagy ugyan abban a változatban?) is énekelték az Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő kezdetű dalt. Kozár Jánosról a Végigmentem egy utcában című dal kottájának széljegyzetéből megtudhatjuk, hogy csizmadia volt.
Az adatgyűjtést érdemes folytatni. Összevetve ezek az információk más levéltári forrásokkal és visszaemlékezésekkel talán még többet is elárulhatnak az egykori Héreg közösségéről és választ kaphatok az alábbi kérdésekre:
Kodály egy napot volt Héregen, ezalatt 22 dalt jegyzett le. A 22 dal 4-5 adatközlőtől származik. Elgondolkodtam azon, ha én ma népdalgyűjtő körútra indulok, akkor hogyan foghatok neki? Vajon értesítette-e előre a községet, hogy érkezik, és kérte-e a falu vezetőit, a képviselőket, hogy mire megérkezik, szedjenek össze néhány embert, akik jól tudnak énekelni. Vagy házról házra járt? Volt-e, aki előkészítette az utazását? Mivel érkezett, lovaskocsival? Volt-e sofőrje, kocsisa? Egyedül jött? Hozta a nagy fonogramját? A szokásos öltöny-nyakkendőt viselte? Vajon hogy viszonyultak hozzá? Pesti „tudósnak” gondolták? Együtt boroztak vele, és hosszasan elbeszélgettek, amíg előkerült egy-egy népdalt, melyet följegyzett?
Miért éppen ezektől az emberektől vett föl dalokat? Ők voltak a legjobb énekesek a faluban? Ők őriztek olyan szövegváltozatot, amit más már nem tudott? Éppen ők voltak otthon és ők nyitottak ajtót? Hol énekeltek? A házukban, vagy a községházán, talán egy „téren” a „kiskút laposára” kiülve?
Ma egy népdalgyűjtés kamerákkal és csúcstechnológiájú mikrofonokkal történik. Both Miklós zenész, népzenekutató, akit van, aki korunk Bartókjának nevez népzenegyűjtő munkássága alapján. A 2010-es évek második felében Ukrajnában gyűjtött népdalokat. Egyik előadásában mesélt arról, hogy felkereste egy ukrajnai település vezetőit, hogy segítsenek neki a faluban a jó énekesek megtalálásában. Persze ez nem volt mindig egyszerű. Sokszor egy-egy csasztuska, műdalok kerültek inkább előtérbe. És nem volt mindig egyszerű megtalálni a korábbi, “érintetlen” állapotot idéző dallamokat és szövegeket. Itt a téma is egészen más. Nehéz emberi sorsokról, fájdalomról és szenvedésről szólnak. Mi mindenen kell(ett) a népnek átmennie… Nehéz meghatódás nélkül hallgatni. https://www.polyphonyproject.com/hu
Juhász Zoltán András 