Nagyszüleim még emlékeztek rá, de már kevesen vannak olyanok, akiknek még a második háború előtti Magyarországon minden reggel a “Magyar hiszekegy” elmondásával kezdődött a tanítás. A két háború közötti megcsonkított országban, nemzeti imává vált a jánoki költőnő három sora. A füzetek hátuljára is ez a rövid vers volt felírva, amely számos hímzésen, iparművészeti-alkotáson megjelent.
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
A Sziklay Szeréna kultusz ápolója Bankó Ibolya előadását hallgattam meg Esztergomban, a Laskai Osvát Antikváriumban. Az esten közreműködött Pálmai Árpád egyházzenész. Bankó Ibolyával korábban az ujszo.com készített interjút, amelyben mesél kultúraszervező tevékenységről és a Jánokon (ma Szlovákia) élt költőről. Sziklay Szeréna egyébként Rozsnyón született és “papíron” oda is járt leányiskolába (valószínűleg magántanuló volt). Érdemes megismerni jobban költői életpályáját. Felejthetetlen élmény volt, amikor Vesztergám Miklós tárogatóművész Héregen, a református templom kertjében szavalta el az eredeti szövegváltozatot, mind a tizenöt (!) versszakával.
