(…) a magyar középiskolai és főiskolai nevelés egyik vészes hibáját kívánja orvosolni. Azt nevezetesen, hogy a magyar diákot semmilyen módon nem nevelik reális társadalomlátásra, a maga társadalmi környezetének, népének, hazájának valóságos ismeretére. A magyar diák többnyire úgy kerül ki a középiskolából, sőt az egyetemről is, hogy alig tud többet hazája igazi állapotáról, a nép, a magyar társadalom helyzetéről, fejlődéséről, valóságos problémáiról, mint amennyit a maga legszűkebb társadalmi környezetében, a maga családja körében megláthatott. (Márkus István: Honismereti Mozgalom. Valóság. 4. 1. szám 1-6.).