1) A MÚLT: A trianoni tragédia után Magyarország talpra állításában, újjászervezésében élenjárt Magyary Zoltán professzor. Életét a tudománynak, a haza szolgálatának szentelte, munkásságának eredménye, hogy az ország a lehetetlen helyzetben, a trianoni tragédia után is meg tudott maradni, és nem hullott szét, nem tűnt el a világ térképéről hazánk. A fegyelmezett és eredményes alkotómunka gyümölcseit azonban nem láthatta, hiszen a szemei előtt hullott darabokra ismét mindaz, amit a két háború között épített munkatársaival. Elméleteinek kristályszerkezete azonban átlátható és világos útmutatás a ma közigazgatási szakemberei számára is. (A Magyary-házaspár tragédiájáról szóló írás: https://honismeret.hu/hir/magyar-zoltan/ )
2) A JELEN: Héregen egy tragikus esemény évfordulója az, ami évről-évre összehozza a településen a közigazgatási szakembereket. Magyary Zoltán közigazgatás-professzor és felesége, Techert Margit filozófus a második világháború elől, a Szálasi, majd a szovjet terror elől menekültek a héregi erdészházba, ahol további meghurcoltatások vártak rájuk. „Isten kegyelmét kérve és összes bűneink újabb megbánásával határoztuk el a halálban való együttmaradást.” – írta Magyary búcsúlevelében, majd feleségével öngyilkosok lettek. Ennek emlékére a Magyary Zoltán Szakkollégium (NKE) és a tatai Népfőiskola közösen szervez évente emlékkonferenciát. Megtisztelő, hogy a települési fejlesztésekről is szó eshet ezen a rangos fórumon, és ezúton is gratulálok a község vezetőségének az elnyert sikeres pályázatért, az óvodafejlesztésért!
3) A JÖVŐ: A szellemi, kulturális élet nem Budapest központú. Nem hiszek a vidék – város ellentétben. A vidéknek van szerepe abban, hogy ihlető, közösségformáló teret nyisson új kezdeményezéseknek, ahol új gondolatok, új együttműködések születhetnek. Hogy csak egy példát említsek: Prohászka Ottokár rendszeresen hozta a szemináriumi diákjait a Gerecsébe kirándulni. A szellemi műhelyekre, a város-és vidék életteli kapcsolatára szükség van. Bízom abban, hogy a konferencia a jövőben kiegészülhet az NKE diákjai számára egy kirándulással, vagy rövid településismereti tanulmányúttal is, hiszen valóban ezek által válhat egy szakmai fórum közösségteremtő és gyümölcsöző alkalommá.
A vidéki szellemi műhely folytatásának a jegyében várunk minden érdeklődőt április 4-én a Héregi Értéktári Estek 3. előadására, ahol Héreg középkori forrásaival és első okleveles említését ismerhetjük meg, valamint Kovács Dávid történész rendhagyó, a középkori tárgyakat bemutató kiállítással is készül.
Juhász Zoltán András 