Ha valaki a Dél-Afrikai Köztársaság 21. századi történetét szeretné megérteni, akkor érdemes ellátogatnia a monumentális Freedom Parkba, ami valójában egy messziről láthatatlan, eldugott múzeumkomplexum.
Túránk kezdetén felmásztunk a park legtetetejére. Az amfiteátrum alakú teret körülölelő vaspóznák a nádakat szimbolizálják. Az afrikai mitológia szerint ugyanis az emberek nádakból születtek. Milyen érdekes nekünk is van hasonló mesénk, a földanyáról, a fűszálak közül előbukkanó magyar őseinkről. És persze az egyik leggyönyörűbb magyar népmese a Világszép nádszálkisasszony is erről szól.
Az együttes 2002-ben nyitotta meg a kapuit és a célja az 1994-ben kivívott szabadságnak és a korábbi időszakok áldozatainak emléket állítani.
Dél-Afrika egyik szimbóluma és nemzeti virága a Protea virág.
Bennem a neveket felsorakoztató emlékművek mindig sok kérdést vetnek fel. Természetesen érthető a cél, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak és azoknak a hősöknek, akik Dél-Afrika szabadságáért küzdöttek a történelem során. De egy ilyen lista soha nem lehet teljes, hiszen nem mindenkit jegyeztek fel, nem mindenkinek a neve ismert a múltból. Ezt jelzik az üres “csempék”.
A kanyargó ösvények között sétálva az idegenvezetőnk, Given elmondta, hogy a kígyózó utak azokat a szavazóurna előtt várakozó hosszú sorokat szimbolizálják.
Kilátás a Freedom Parkból. Jobb kezemnél a vasútállomás, hátrébb a magas tornyok banképületek. Bal kezemnél egy kollégium, mögötte pedig a mezőgazdaságért és földreformért felelős minisztérium kapott helyet.
A távolban lévő kéttornyú épület a Union Building, ami az angol-holland egységre utal a kegyetlen búr háborúk után. Az egyik torony a hollandokat, a másik az angolokat szimbolizálja. Ma a Dél-Afrikai Köztársaság kormányának épülete.
Még jobbra lenne a pretoriai egyetem és az én “munkahelyem” az UNISA. De erről már másik képet kell közölnöm, mert az objektív egyszerre nem képes mindent befogni a Dél-Afrikai Köztársaság közel 3 milliós fővárosából.
Juhász Zoltán András 