Kategória: Egyéb kategória
-
Gradus-mester feljegyzései 19. rész
A-válasz: Nincs szerencséd a diavetítővel. Ahogy hazaértél lelkesen szeretted volna kipróbálni, és bedugtad az első konnektorba. Kíváncsi voltál milyen film maradt benne, talán harminc éve nézték utoljára valahol. Sajnos nem működik, sőt – jaj ne! Kesernyés, égett szagot érzel, füstölni kezd a konnektor, majd hirtelen sötétség, szikrák csapnak elő a gépből. Zárlatot idézett elő a…
-
Gradus-mester feljegyzései, 18. rész (Lengyelország_02)
Az idő rohan, kevés időm van írni, számos látnivaló vár még ránk, ezért hevenyészett feljegyzéseimet teszem közzé, amelyekből majd talán egy egész kép összeállhat, ha lesz egy kis időm formálni a szöveget. A-válasz: Elindultál Częstochowa felé. A város neve összetett szóból áll. Często, azaz ‘gyakran’ és chowa ‘eltűnik’: gyakran eltűnik. A nevet azért kapta, mert…
-
Gradus-mester feljegyzései, 17. rész (Lengyelország 01)
Utunk viszontagságai mellett rendszeresen útkereszteződésekhez érkezünk, ahol dönteni kell. Ezért “együttutazásra” hívok mindenkit. Lehet jól és rosszul dönteni. Az nyer, aki a végén eljut velem az öt nap végén a célhoz. A mai kérdés: elmenjünk-e Częnstochowába a fekete madonnát megnézni, vagy inkább folytassuk utunkat Varsó felé? Figyelem, aki hibázik, annak elölről kell kezdenie a teljes…
-
Vitány vár legendái
A Szárligeti Karate Egyesület meghívására Vitány vár legendáiról, a várépítészetről és az egykori életmódról beszélgettünk a “karatékákkal” Tatabánya-Síkvölgyön. Ezúton is köszönöm a meghívást és az érdeklődést, figyelmet. Forgács József oroszlányi helytörténész könyvének segítségével elevenítettük fel az egykori legendákat Vitány-várról és megtudhattuk azt is, hogy mikor és miért épült az erősség, valamint kik lakhatták egykor. Azonban…
-
“A szünidő kihasználása gyűjtésre”
A nyári szünet sok diák megtervezi. Körbenéz a diákmunkaerő-piacon, munkátkeres, önkéntes szolgálatot vállal, táborokba, programokra jelentkezik. Fesztiválokra megy. A népművészeti felelős igen helyesen már az iskolai szünet megkezdése előtt alapkérdőíveket küldött ki a középiskolás néprajzi szakköröknek. (Morvay Morvay Péter kéziratait olvasva megfogalmazódott bennem, hogy a honismeret.hu honlapot katalóguscédulaszerű gyűjtésre lehet használni. Kiszállni egy-egy településre és…
-
Honismereti munka
“A honismereti munka mindenekelőtt az empirikus ismeretanyagot alakítja át művelőinek tudatában reális társadalmi ismeretekké (…). A honismereti munka az emberek közti forgolódásra, a gondolkodásra és az írásra nevel (…)” (Dömötör Sándor: Honismeret és a NÉKOSZ, Honismeret-helytörténet 1971/2 70. o.)
-
Valóság 1948
(…) a magyar középiskolai és főiskolai nevelés egyik vészes hibáját kívánja orvosolni. Azt nevezetesen, hogy a magyar diákot semmilyen módon nem nevelik reális társadalomlátásra, a maga társadalmi környezetének, népének, hazájának valóságos ismeretére. A magyar diák többnyire úgy kerül ki a középiskolából, sőt az egyetemről is, hogy alig tud többet hazája igazi állapotáról, a nép, a…
-
Teremtés és föld-mívelés
Kiskorom óta csodálom a Bibliában azokat a szereplőket, akik takarékos gazdák, jó sáfárok. Eszembe jut József története. De János evangéliumában (6, 12) is olvashatunk a gazdaszemléletről “Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen.” A jó gazda képe a keresztény kultúrában a Biblián alapul . A fenti mellett még számos helyen olvashatunk a…
-
“Nem egy közösség már a falu, hanem önző kis családi körökbe való bezárkózás”
Írja Erdei Ferenc 1938-ban megjelent Parasztok című könyvében. Nem azt mondja, hogy bezárkózás, elszigetelődés a falusi élet. Hanem elé illeszt egy jelzőt, önző, azaz öncélú bezárkózás. Egy másik helyen meg is magyarázza ezt: “Az ő termelésüknek már a fogyasztás a mértéke és nem a végtelen gyarapodás. Ezzel szemben a fogyasztásuk igényes és bőséges. Sokat és…
-
Megfontoltság kell a háborúhoz
Tegnap az igehirdetésen hallottam: “Tanácskozás során születik a jó terv, és megfontoltság kell a háborúhoz.” (Péld. 20, 18.). Több mint kétezer éves bölcsesség. Nem sokkal később olvastam Richelieu bíborosnak (1585–1642) a sorait egy tanulmányban: “A történelem sokkal több olyan hadseregről tud, amelyet a szükség és a zűrzavar bomlasztott szét, mint amit ellenségeik erőfeszítései tettek tönkre,…