Hányszor tévedtünk? – A héregi értéktár

Gondoljunk csak bele hányszor tévedtünk, amikor valamire azt mondtuk, hogy értéktelen kacat. Mennyiszer megbántuk, hogy kidobtunk olyan „lim-lomot”, aminek ma nagy értéke lenne. Régi leveleket, képeslapokat, ruhákat, bútorokat. Sőt Galilei munkásságára egy korszak mondta, hogy értéktelen, Van Goghot semmire sem tartották.

Ismerik a viccet? Tanulságos:
Bemegy az újgazdag az antikváriushoz, nézegeti a könyveket. Egyszercsak így szól:
– Nem is tudtam, hogy ilyen régi könyveket is árulnak. Nekem is volt egy régi bibliám, valami Gut…, Gut… nemtom ki adta ki.
Az antikvárius elfehéredik, reszketni kezd.
– Gutenberg? – Igen, igen.. de mondom… már nagyon régi volt, és szakadt is, hát eldobtam.
– Megőrült? Az a világ első nyomtatott könyveinek az egyike. Egy vagyont ér…
– Ááá… nem hiszem, mert minden második oldalát összefirkálta valami Luther Márton.

Nagy megtiszteltetés, egyben felelősség, hogy tagja lehetek a héregi Értéktár Bizottságnak. Az öttagú bizottság feladata, „a településen fellelhető nemzeti értékek azonosításának szervezése, a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény létrehozása, valamint azok megyei értéktárba történő megküldése.” A bizottság javaslatokat készíthet, amelyeket a képviselőtestület elé kell terjesztenie. Helyi érték szinte bármi lehet. A szabályzat szerint: „A Héreg szempontjából meghatározó jelentőségű, a településhez való tartozást kifejező egyedi szellemi termék, tárgy, kulturális alkotás, hagyomány, jelkép, természeti érték.”

 

A feladat nehéz, mert olyan látásmód kell hozzá, ami a múlt és a jövő két iránypontjának a perspektívájában konstruálja meg a jelen értékeit. Azaz, nem tudhatjuk, hogy a jövő számára mi lesz majd értékes. Bereményi Géza Eldorádó című drámája meghökkentően érzékelteti, hogy egy háború, majd az azt követő rendszerváltások mennyire felborítják egy korszak értékrendjét. Remek film is készült belőle Eperjes Károly főszereplésével.  

Lehet, hogy a dolgot könnyebb a másik végénél megfogni? Mi az, ami nem érték? Nem érték a tömegtermék (amiből sok van), de érték az egyedi termék. Nem érték, amit könnyen lehet pótolni, de érték, ami pótolhatatlan. Érték az egyedi és egyéni. Számomra értékes lehet nagyanyám fésűje, mert érzelmeket kapcsolok hozzá, másnak az csak egy egyszerű, csorba fésű, értéktelen darab.

Az Értéktár Bizottság első feladata, hogy összegyűjtsön minden olyan javaslatot, amelyről a falu közössége azt gondolja, hogy érték. Ezt követően egy rangsoros lista fog készülni arról, hogy a javaslatok közül melyik 3-5 kerülhet be egy évben az értéktárba. Természetesen ehhez készíteni kell háttérkutatásokat, és egy, az érték történetére kiterjedő ismertetést, indoklást is.

Úgy gondolom, hogy a dolgok értéke azon múlik, hogy felismerjük-e? Ez igaz a szellemi és épített örökségünkre, de az emberekre is, igaz a hagyományainkra, tárgyainkra. De ott a veszélye annak is, hogy nem veszünk észre mindent, hogy valami kimarad és örökre elveszik. És a veszélye annak, hogy valamit konzerválunk és ez a mesterséges eljárás meggátolja, hogy a hagyományból a jelenben új értékek csírázhassanak ki.

Kell egy viszonyítási pont, ahonnan ítélkezni, szilárdan értékelni tudunk…

Az értéktárat mindenkinek magában kell felállítania és szortíroznia a bekerülő anyagokat. Ezekből kell a bizottságnak válogatni. Úgy gondolom hibás az a módszer, amikor a legtöbbet szereplő, a legtöbbeknek eszébe jutó értékek kerülnek az értéktárba. Ez csak a divatos értékeket mutatja, a többség által értéknek tartott dolgok fokmérője. Ezért az öttagú bizottság és a képviselőtestület feladata a válogatás.

Ez a válogatás azonban aligha fog elmondani valamit az örökérvényű értékekről. Sokkal inkább szól a saját korszakunk értékrendjéről. Pontosan mutatja, hogy 2022-ben a magyarországi településeken mi az, amiről azt gondolják, hogy értékes, mi az, amiben felismerik az értéket. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy mégis lehet ennél több az értéktári munka. És a lényege éppen abban rejlik, hogy sokféle ember ötletei találkoznak. Hiszem, hogy az értéktárak lényege az kell legyen, hogy idősek és fiatalok, őslakosok és betelepültek, idevalósiak és vendégek közös nevezőt találjanak. Így az általunk bemutatott értékek többek lehetnek annál, mint a korszak divatjának megnyilvánulásai.

Közzéteszem az én értéktáramban szereplő első 10 legfontosabb értéket. Az első értéktári ülésen egyébként a Bizottság 23 értéket nevezett meg, amelyeket említésre méltónak, fontosnak tartott.

Érték Héregen a

1. A Falu TV archívuma
2. temető története: honvédsírok, zsidó temető, sírkövek, katonasírok
3. népi építészet (mezőgazdasági épületek kialakítása, elhelyezkedése, pajták, mezőgazdasági eszközök)
4. A falurészek nevei (Burgundia stb.)
5. A régi iskolák és uradalmi épületek
6. A Gerecse-vízrendszere köré épült falu (A kőhidak, a kutak, a vízelvezető árkok, az ősnádas)
7. a faluközösség által épített épületek (Pásztorház, daráló, stb.)
8. id. Végh László munkássága
9. A diófasor, a jegenyék
10. A királykút