Érdekes a dán történelem. Mintha Andersen írta volna, csupa mese és mítoszgyártás. Minden napra, minden korszakra jut egy történelmi aforizma, amit a 20. század eleji utazók rendszerint átvettek, idéztek.
A 19. század első évtizedeit Dánia aranykorának szokták nevezni, noha a Napóleoni háborúk megtépázták a gazdaságot, elveszítette Norvégiát, mégis ekkor született újjá a dán nemzet. Ekkor alkotott Kierkegaard, Andersen vagy Grundtvig püspök. Grundtvig írta 1820-ban egy ének szövegében:
“Og da har i rigdom vi drevet det vidt, når få har for meget og færre for lidt.”
Ami magyar fordításban valahogy így hangzik:
“Akkor leszünk igazán boldogok, ha túl kevés embernek lesz túl sokja és még kevesebb embernek lesz túl kevese.”
2015-ben legalább 668 hajléktalan ember élt Aarhusban. Néhányan közülük az utcákon, a szabad ég alatt aludtak. A hajléktalanok pénzt kereshettek a nemzeti újság, a Hus Forbi árusításával. (Ez a dán kiadása az Egyesült Királyságban megjelenő Big Issue-nak.)
2016-ban körülbelül 60 ilyen újságárussal lehetett találkozni Aarhusban. A képen látható újságárusító táska Allan Rasmussené volt, ma az aarhusi várostörténeti kiállításon, a Den Gamle By (‘A régi város’) skanzenben látható.
Juhász Zoltán András 