Ez az aforizma állt Szent-Györgyi Albert egykori konyhaajtóján. A hétvégén a VII. Honismereti Civil Regionális Találkozóra utaztam Aradra. Előtte lévő délutánt Szegeden tölthettem, ahol Gergelyné Bodó Marika tanárnő, a Csongrád-Csanád Megyei Honismereti Egyesület titkára Szeged egyik legkülönlegesebb helyét mutatta meg nekem.
Az egyetlen hely, ahol Magyarországon Nobel-díjas felfedezés történt az a mai Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikuma. Egy gyönyörű 1914-es szecessziós épületben működik az iskola. 1920 után többek között ebbe az épületbe költöztették át a Kolozsvári Egyetemet, amíg nem készültek el a Dóm téren az új épületek. Itt működött az orvosi-vegytan intézet, melynek professzori állására Klebelsberg Kúnó miniszter hívta haza Szent-Györgyi Albertet. Itt volt a professzori lakás, melynek konyhájában ma emlékszoba működik.
A helyi történet szerint, Szent-Györgyinek – tanítványaival való közös gondolkodás után – egy vacsora közben jutott eszébe, hogy a paprikában még nem nézte meg a hexuronsav tartalmat… Alig várta, hogy elmenjenek a vacsoravendégek és a konyhából a laboratóriumba vezető hátsó grádicson szaladt is a műhelybe.
A műhely az iskola kertjéből nyílott. A kertet ma is gyönyörűen rendben tartják, benne veteményes: paprika, borsó és Szent-Györgyi útja mellett pedig páfrányok.
A felfedezéséért 1937-ben megkapta a Nobel-díjat. Érdekesség, hogy a díjon a grafikus ábrázolni szerette volna a paprikát, amely a felfedezéshez juttatta a professzort, de mivel nem ismerték a magyar „Szögedit”, ezért az alkotó grafikusok egy chili-bokorral illusztrálták az oklevelet.
Szent-Györgyi egyébként különösen híres volt aforizmáiról. „Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire még senki.” –áll az emlékszoba brosúrájának címoldalán is.
Végül betekintettünk az iskola épületébe, a tantermekbe is. Gyönyörű tantermek, nagy, tágas terek, az épület belsejében is mindenütt a szecessziós építészeti jegyek fedezhetők fel.
Juhász Zoltán András 