Értéktárak, nemzeti értékek, helyi értékek – VII. Honismereti Civil Regionális Találkozó, Arad

Lehet, hogy hihetetlennek hangzik, pedig így van: Feszty Árpáddal utaztam Héregről Aradra. Persze nem a helyjegyünk szólt ugyan abba a kupéba, csak a bejárt út, a vidékek voltak közösek. Feszty ugyanis megfordult a Gerecsében. A hagyomány szerint, amikor apósával, Jókaival az egykori Alsógalla fölött a hegyen járt – és megszületett a Turul felállításának ötlete –, akkor kapott ihletet a híres körképének egyik jelenetéhez, így a háttérben mindig keresem, ha Ópusztaszeren járok a Feszty-körkép egy részletén a Gerecsét.

Aradon, a Kölcsey Egyesület közreműködésével éppen a héten készülnek a monumentális Feszty-triptichon újbóli kiállítására, melyhez kapcsolódóan május 12-én „Újra Feszty…” címmel konferenciát is rendeznek.

Az Aradi utazásom apropója, hogy május 7-én rendezték a 160 ezres városban a VII. Honismereti Civil Regionális Találkozót, amelyen a Kölcsey Egyesület látta vendégül a régió magyar civil szervezeteit, ahol ezúttal én képviselhettem a Honismereti Szövetséget.

A rendezvény megnyitóján Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnökével és Károlyi Attila, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület alelnökével köszöntöttük a résztvevőket. Elnök úr kiemelte a regionális civil találkozók fontosságát és az intellektuális felelősséget, a civil szervezetek működtetőinek erőfeszítéseit, amellyel a társadalmat összekötik. Egyik tanárom mondata jutott eszembe: “a társadalom ragasztéka a történelem”, a habarcs a téglák között, az összekötő, összetartó erő.

Nemzeti értékek, helyi értékek volt a konferencia témája. Számomra az egyik fontos üzenete az előadásoknak, hogy az értéktári munkának éppen úgy a jelen értékeire is figyelmet kell fordítania, mint a múlt hagyományainak, vagy az elődök munkájának megőrzésére – ahogy erre a konferencia szervezője, Károlyi Attila is felhívta a figyelmet zárszavában.

A konferencián Marjanucz László a Szegedi Tudományegyetem tanára, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnöke, Csanád megye történetéről, mint értékről beszélt. https://www.csm-honismeret.hu/ Bodó Barna tanár úr a temesvári Szórvány Alapítvány képviseletében az egyesület működése mellett egy nagyszabású tudományos kutatását mutatta be, melyben a temesvári temető sírfeliratainak változásait vizsgálja. https://www.diasporatm.ro/hu/

A konferencián elhangzott előadásomban a Honismereti Szövetség és az értéktári munka összefüggéseit, az együttműködés, és egyáltalán a működés lehetőségeit vizsgáltam és ennek tükrében fogalmaztam meg öt felvetést, ahol a Szövetség segíteni tudná a települési értéktárak munkáját.

A program a történelmi hagyományok és értékek téma körüljárásával a Losonczy István Hagyományőrző és Sport Egyesület bemutatkozásával folytatódott. http://losonczy.hu/ A múlt feltárásában nagyon komoly munkát végez a szegedi Meritum Egyesület, amelynek munkájáról Csáki Béla, Murányi Gábor és Szanka József beszéltek. https://www.meritumegyesulet.hu/

Gergelyné Bodó Mária az Anyanyelvápolók Szövetsége képviseletében, az anyanyelvi nevelés, oktatás és a honismeret kapcsolódási pontjaira hívta fel a résztvevők figyelmét és arra, hogy mindezen keresztül hogyan hívhatjuk fel a diákok figyelmét az értékekre. Lantos Imre a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalomról tartott előadást.

A szünetben megkóstolhattuk az igazi „szegedikumot”, a Suhajda-édességet, amelyet azonban már csak Aradon készítenek. A kóstolás után az ízvilág sok mindent felülír: korábban Suhajda emlegetéséről mindig a Rákóczi-hadnagya című film gonosz őrmestere jutott eszembe… ki gondolná, hogy a név kimondásával egy cukrászdában finom és különleges édességet lehet megkóstolni…

A délután folytatásaként Pálné Szabó Zsuzsanna a Makói Honismereti Kör értékmentő munkájáról beszélt. Külön érdekes, hogyan menthetők meg például hagyatékok egy ilyen jól szervezett civil szervezet működésének segítségével. Fábiánné Szenczi Ibolya, a Távlat Egyesület elnöke az egyesület irodalmi értékmentő munkáját mutatta be. https://tavlatkozhasznuegyesulet.hu/ Gecse Madaras Júlia a temesváros portálról beszélt, amely a település magyar értékeinek gyűjtő adatbázisa is, itt érhető el: https://temesvaros.ro/

Balázs István a Bartók Béla Elméleti Líceum oktatója szintén Temesvár értékeiről beszélt. A szegedi és a megyei értéktári munkáról Fári Irén történész tartott előadást, Krämmer Erika Sport, hit, lélek címmel a jelenkor értékeiről is beszélt.

Pósa Zoltán egy Facebook-kezdeményezés nyomán szerveződött csoportról beszélt, amely, immár 5000 taggal Vajdaság értékeivel foglalkozik. Végül vendéglátónk, Fekete Károly, az Aradi Vértanúkultusz múltját és jelenét járta körbe. Majd az előadás és a Jelen-ház finom ebédje után valóban tehettünk egy sétát és körbejárhattuk Arad híres tereit, nevezetességeit Fekete Károly vezetésével, aki minden ház történetét ismeri.

Aradra kisbusszal utaztunk. A határon három órát várakoztunk visszafelé, de ezalatt megbeszélhettük a Csongrád Megyei Honismereti Egyesülettel a jövőbeli programokat, terveket. Gergelyné Bodó Marika tanárnővel beszéltünk az ifjúsági akadémia programjáról, melyet idén sátoraljaújhelyen, anyanyelvi témában tartunk. Továbbgondolva az ötletem, hogy idén egyetemista hallgatókat is vonjunk be műhelyfoglalkozások tartásába, állomások kialakítását vetette fel. Így 5—6 különböző állomáson a diákok a nyelvjárás, helyi szóhasználatok, dialektusok egy-egy jelenségével, vagy éppen kutatási módszerével ismerkedhetnének meg.

Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, a Makói Helytörténeti Szemle szerkesztője beszélt a regionális, határon átnyúló középiskolás versenyekről. Ezek hasonlóak, mint a Párkányi. Jó lenne az ország minél több területén példát venni a két szervezet mintaszerű működéséről és hasonló, a történelmi ismeretek mellett a személyes kapcsolatokat is erősítő vetélkedőket szervezni határon túli és határon inneni diákok között.

De talán a november elején megrendezendő Hon- és Népismeret módszertani konferencián, Szegeden még többek megismerhetik a Csongrád-Csanád módszertani kezdeményezéseit, és a jó példát továbbvihetik a Szélrózsa minden irányában.