A multi- és interdiszciplináris (több tudományt felvonultató, valamint tudományközi) konferenciák célja, hogy a résztvevők előadhassák kutatásukat más területek szakembereinek. Annak ellenére, hogy a konferencia rendszerint frontális előadásokból áll, mégis a párbeszéd a lényege. Persze mondhatjuk, hogy az előadások is “párbeszédben” állnak egymással, de valós beszélgetés, vita az előadások utáni kérdések során, valamint a szekciók szüneteiben alakulhat ki. A tudományos tézisek próbája is egy ilyen konferencia, amikor bárki megkérdőjelezheti, vitába szállhat egy kutató eredményeivel, állításával. És persze akkor lehet a legelégedettebb az előadó, ha olyan közönségre talál, akikben számos kérdés, felvetés, kiegészítés fogalmazódik meg, amire ő korábban nem gondolt.
2. Történet- és természettudományi hallgatói konferencia címmel szervezte meg az ELTE SEK Történeti Diákműhely, az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, valamint az ELTE TTK Fizika Doktori Iskola multidiszciplináris hallgatói konferenciáját Szombathelyen. Nem csak a tudományköziség volt jelen a május 31-én tartott konferencián, hanem az egyetemköziség is, hiszen az ELTE budapesti és szombathelyi kampuszának közös konferenciája volt.
Az előadások között volt szó tér és hatalom viszonyáról a szombathelyi épületek tükrében, kőzettanról, környezetgazdálkodásról, orvostörténetről, földrajztudományról, tantárgypedagógiáról, környezettörténetről és történelemről.
Az első előadást Gulyás Bálint tartotta (ELTE BDPK), aki szombathelyi berzsenyi tér emblematikus épületeinek tükrében (Püspöki Palota, Vármegyeháza, Városháza) vizsgálta az épített környezet (tér) és a hatalom viszonyát. Ezt követte a szintén tanárszakos Horváth Martin (ELTE BDPK) előadása, aki a Gérce környéki bazaltok kőzetzárványait vizsgálta és mutatta be legújabb eredményeit, melyek a kőzetek származási helyéről, a gyűrű alakú hegy keletkezéséről is mesélnek. Horváthné Dani Brigitta (ELTE BDPK) háztartási mosószerek környezeti hatásait vizsgálta, míg Kardos Laura (ELTE BDPK) az ADHD-vel kapcsolatos pedagógus-attitűdökről beszélt.
A 2. szekciót Takács Péter (ELTE BDPK) előadása nyitotta, aki Egy parazita atkafaj vizsgálata Magyarországon címmel nagyon érdekes madártani előadást tartott. Ezt követően Szabó Bálint (ELTE BDPK) a Hanság lecsapolási munkálatairól beszélt, melynek két időszakát: a dualizmus korát, valamint a rákosi korszak alatt történő munkálatokat hasonlította össze. Ezt követte az én előadásom, melyben azt mutattam be, hogy 1919—1922 között több helyen is házhelyeket parcelláztak Héregen, aminek az érdekessége az, hogy párhuzamosan zajlott a Nagyatádi-parcellázás a falu határában fekvő nagybirtok adás-vételével. Míg utóbbi haszonélvezői szinte csak a katolikusok voltak, mintegy kárpótlásul, a földosztó bizottságban inkább a reformátusok képviseltették magukat. A szekciót Izsák Rudolf (ELTE IK) előadása zárta, aki a radioaktív légköri szennyezés terjedésének szimulációjáról tartott előadást.
A 3. szekció első előadója Nárai Domonkos (ELTE BDPK) a parajdi sóbánya palinológiai vizsgálatairól beszélt, majd Varga Nándor (ELTE TTK), az előadók közül elsőként Magyarországon kívülre, az Afrikai Száhel-övbe kalauzolta az érdeklődő résztvevőket. Előadásában az épített és természeti környezet időbeli változásainak távérzékeléses vizsgálatát mutatta be. A konferencia Lysewycz Adrienn (ELTE BDPK) és Pipics János (ELTE BDPK) orvostörténeti-irodalmi témájú előadásával folytatódott, Éltető és mérgező. Orvostörténeti adalékok Segesvári István Hell Miksa emlékére írt verséhez (1792). Tóth Kristóf (ELTE TTK): Határozatlansági elv: Mit tanítsunk középiskolában? címmel tartott előadást, végül a konferenciát Pipics János Petrus Peregrinus magyar nyelvű szakirodalma a hazai folyóiratok tükrében című előadása zárta.
A két egyetem és a két tudományág közös konferenciája azt gondolom egy olyan kezdeményezés, amelynek a jövőben mindenképpen folytatódnia kell, és ha sikerül a jövőben is megtartani az előadások erős, tudományos színvonalát, akkor egy fontos hallgatói műhely lehet, amely évről-évre új kutatások bemutatására és új kapcsolatok építésére ad teret.
Juhász Zoltán András 