Kategória: Egyéb kategória
-
Néz, de nem lát – Honismereti kiadványok
Hazavinni persze nem azt jelenti, hogy zsebretenni, vagy a táska alján elcipelni. Persze van erre is példa. Kiss István ferences szerzetes, egyik utazó példaképem, leírja, hogy az 1700-as évek végén, amikor Jeruzsálembe utazott, megdöbbenve szemlélte, hogy a keresztény zarándokok letördelik a követ, amelyről úgy tartja a hagyomány, hogy Jézus lábnyomának formáját őrizte meg, és hazaviszik…
-
Nem találok szavakat!
Balassitól Cseh Tamásig mindent elmondtunk a szerelemről, amit magyar nyelven el lehet. A szeretet, az érzéseink kifejezésére, sokszor nem alkalmas a nyelv. Ha kimondjuk, hogy “szeretet“, ezt sokszor kevésnek, üresnek érezzük. Ma már meg sem próbálkozunk elmondani, amit még Balassi képekbe öntött. 5 Én bús szívem vidámsága,6 Lelkem édes kívánsága,67 Te vagy minden boldogsága,78 Veled…
-
Anyanyelvünk kertje
Bevallom, hogy bármennyire is szép a schönbrunni kastélykert franciakertje – a versailles-i nagytestvérét még nem láttam – de nekem valahogy idegen. A körömollóval mérnökien pontosra és egyformára vágott buxusbokrok és rózsatövek szépek, de valahogy nem természetesek, nem látják el az alapvető feladatokat: nem adnak árnyékot a délben arra sétálóknak, nem szaporodhatnak, nem fejlődhetnek a természet…
-
Hányszor tévedtünk? – A héregi értéktár
Gondoljunk csak bele hányszor tévedtünk, amikor valamire azt mondtuk, hogy értéktelen kacat. Mennyiszer megbántuk, hogy kidobtunk olyan „lim-lomot”, aminek ma nagy értéke lenne. Régi leveleket, képeslapokat, ruhákat, bútorokat. Sőt Galilei munkásságára egy korszak mondta, hogy értéktelen, Van Goghot semmire sem tartották. Ismerik a viccet? Tanulságos:Bemegy az újgazdag az antikváriushoz, nézegeti a könyveket. Egyszercsak így szól:–…
-
Gradus-mester feljegyzései 13. rész. A világ nagy csatái és a hétköznapok kis csatái
Egy torz kép él bennünk a középkor társadalmáról, mintha mindenhol lovagi jelmezbe öltözött főurak szaladgáltak volna lovon, vagy éppen gyalog-galopp (a film egyébként remek paródiája a bennünk élő sztereotípiáknak). A játékbolt is tele lovagokkal, főurakkal, nemesekkel, harcosokkal. De sehol egy igazi jobbágy, egy sarlót fogó asszony, egy sört kortyolgató ifjú paraszt. Pedig az lenne a…
-
Gradus mester feljegyzései 12. rész –Hit a hatalom árnyékában: 1953.
Jeges Ernő munkásságát méltatlanul elfelejtettük. Ő illusztrálta Ady Halottak élén című verseskötetének címoldalát, vagy – a 100 éve kiadott, Kosztolányi által szerkesztett – Vérző Magyarország: Magyar írók Magyarország területéért című kötetet. De az ő plakátja kiáltotta a világnak először 1918-ban „NEM! NEM! SOHA!”. Elismert képzőművész, tanár, a szentendrei művésztelep egyik alapítója. Kevesen tudják, de megyénk,…
-
Augusztus 20.
Augusztus 20-a margójára. Beöthy volgai lovasa a „A magyar irodalom kis tükré”-nek első lapjairól lép elénk. Az irodalomtörténész, esszéista a magyar típust valamikor a millenniumi ünnepek idején, a 19. század végén írta le így. Mára a nemzetkarakterológiák érvényüket vesztették, bár valahol Beöthy magyarságképe, lovas szimbóluma végleg belénk ivódott. Gondoljunk csak a Fehérlófiára, Ady eltévedt lovasára,…
-
Gradus mester feljegyzései – 11. rész AKA A „Megyénk körül megyünk körül” projekt margójára
*Jellegtelenekké válnak a falvaink.* Egyre jobban hasonlítanak egymásra, a mérnökök által elképzelt “ideálisra”, mígnem egyszer csak azt vesszük észre, hogy saját falunknak hozzánk már semmi köze nincs. A fitness-park és a játszótér mindenhol ugyan olyan, ahogy a Kádár-kockák is. De azért a helybeliek a közösségi emlékezet révén olyan tudás őrei, amely igazán különlegessé és egyedivé…
-
Gradus mester feljegyzései – 10. rész Tikkadt szöcskenyájak és drótszamár
A hétvégén elmentem kerékpározni, és mintha visszakaptam volna valamit Magyarországból: a határ újra megtelt élettel. Olyan perspektívából nézhettem a falvakra, ahogy korábban soha: a szántóföldek felől. Éreztem a patak mentén a hűsítő szellőt és a napsütötte sarkok bódító melegét. Ismerősök jöttek szembe kerékpárral. Megálltunk a szomszéd faluban egy frissítőre, köszöntünk a padon ülő helyieknek. Hát…
-
Gradus mester feljegyzései – 9. rész
Az új „Szomszédok”, legalább is, ami a népszerűségét illeti, biztosan a „Mi kis falunk”. Sokan szeretjük az eltalált karaktereket, a hiteles alakításokat. Egy sorozat, ami áthidalja a generációs szakadékot is… Milyen érdekes, hogy a filmbeli Pajkaszegnek nincs temploma. Pontosabban a kultúrházat használja a helyi katolikus gyülekezet. Pedig a legtöbb falu és közösség történetét a templomok…
Juhász Zoltán András 